fbpx

Honnan ered az olaszok híresen jó kávéja?

Mi fán terem a barista?

Az olaszok már a XX. század elejétől kezdve folyton azon mesterkednek, miként lehetne minél tökéletesebbé varázsolni a kávét. És ezzel együtt természetesen a kávégépeket is.

Olaszországban már a XVII. századtól kezdve fogyasztottak kávét, ám a jellegzetesen olasz kávégép gyártása csak az 1860-as nemzeti egység idején valósult meg, az egységes belső piac előnyeinek köszönhetően. A külföldi találmányokat, különös tekintettel a fém kávéfőzőkek lemásolták vagy nagy mennyiségben importálták, mivel ezek a kávéfőzők olyan erős kávét készítettek, ami megfelelt az olasz ízlésnek.

Az olaszok körében a kávéfőzők két generációja volt népszerű: a nápolyi („napoletana”) és a milánói („milanese”). A napoletana egy fordítható kávéfőző volt, amely egy forraló és egy tartály részből állt, melybe a főzésre kész kávét helyezték. Ezt a kávéfőzőt a tűzhelyre tették, amikor a benne lévő víz felforrt, megfordították, úgy, hogy a víz cseppről-cseppre a darált kávén át az alsó edénybe csepegett.

A „milanese”, mely nagyon praktikus, szintén két tartályból állt: az alsó tartályban a víz, a felső tartályban a kávé, köztük pedig egy filter volt található. Amikor a víz felforrt, a felső edényben összekeveredett a kávéval. Az olasz kávégépek első gyártói közt volt Giovanni Toselli építész, aki az 1860-as években játék mozdonyokat tervezett, annak érdekében, hogy kávét készíthessen. Később kávégépek elismert tervezőjévé vált Párizsban. Mozdonyok ide vagy oda, valami újdonság kellett a kávés piacra, ez pedig idővel meg is érkezett és úgy hívták: „espresso”. Nálunk ma úgy mondanánk: presszókávé. Többlépcsős evolúciója volt az espresso elvű gépeknek, melyek feltalálása és továbbfejlesztése Luigi Bezzera, Desiderio Pavoni és Giovanni Achille Gaggia nevéhez fűződik. 

Az eszpresszó kávé lényege, hogy a vízgőzt a korábban megőrölt kávészemeken keresztül préseli a gép, így az elkészült ital a lehető legtöbbet őriz meg a kávé eredeti ízéből és aromájából.

Ezen kívül, mivel a vízgőz előállításához a vizet legalább száz fokra fel kell melegíteni, nem csak a szennyeződésektől szabadítja meg az eljárás a végterméket, de a kellemetlen ízű csersavtól is, ettől lesz a keserű íz.

Az olasz pörkölés lényege az, hogy a magvakat annyira felhevítik, hogy a felületükön kiütközik az olaj. A kávészemek zsírtartalma miatt jelenik meg a krémkávék felszínén az a habszerű réteg, a crema, amely keverésre sem tűnik el. Az így pörkölt kávészem síkos, fényes, majdnem fekete. Igazi olasz ízbomba, mint a mi Oderzo kávénk

kotyogós kávé

ÚJ KÁVÉSZEZON

Szüretek jönnek, szüretek mennek.  Habár az Egyesült Államokban sokáig azt

Kövess minket máshol is

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Gőzölgő ajánlatok, forró tudnivalók és exkluzív finomságok csak a kiválasztottaknak.